Napkollektor légkollektor tapasztalatok, légkollektor tapasztalataim beszerelés és megtérülés szempontjából

Kedves volt Osztálytársaim!

Ahogyan az érettségi találkozón megígértem, készítek egy leírást a légkollektorunkról, amelyben összefoglalom tapasztalataimat, és leírom, hogy mire kell odafigyelni a beszerelésnél. Ez egy kis kapaszkodó, azért, hogy ne úgy járjatok, mint én. 
Kicsit megkéstem vele, amiért elnézéseteket kérem, de garantálom, hogy érdekes és tanulságos lesz!

Haladjunk sorjában!

A légkollektor felszerelése
Először azt hittem, hogy "izomból" felszerelem, aztán szépen eldolgozgat magának. Majd saját káromon rájöttem, hogy érdemesebb lett volna kicsit utánanézni a felszerelés tudományának. Ez az, amiről az érettségi találkozón beszéltem: nem olyan egyszerű, mint ahogy Bali elképzelte!
Így a beállítás szempontjából két időszakot különböztetek meg:

1. Az első időszak, amikor saját kútfőből, mondhatnám "izomból" szereltem be a légkollekort. Nem úgy sült el a dolog, ahogyan azt elképzeltem, de az időszak tapasztalat szerzése céljából viszont jó volt. Leírom tévedéseimet, amelyből Te - Bali, és a többiek is sokat okosodhatnak, vagy legalább tapasztalatot gyűjthettek. Ne lépjünk bele kétszer ugyanabba a * tócsába! 
Tévedéseim tételesen leírva:
- Úgy gondoltam, hogy 12V-os ventilátorokat fogok használni, amelyet a jövőben napelemekkel fogok meghajtani. 
- Úgy gondoltam, hogy a DK - K -i tájolás jobb, mint a Déli, mert akkor ... az utca felől gazdagabbnak néz ki a házam (lásd: újgazdag és a napkollektor tipikus esete).
- Úgy gondoltam, hogy a tető 45 fokos szöge ennek is ugyanolyan jó, mint a vizes napkollektornak.
- Úgy gondoltam, hogy a szobába menő légcsatornát nem kell méretezni. Fogok egy 125-ös csőméretet, hiszen azon is megy a meleg levegő!

- Fehér 125-ös légtechnikai csövet vettem a légkollektorok becsövezéséhez, amelyről később tudtam meg, hogy nem hőálló! Drága is volt, másfelől kifejezetten büdös oldószer vagy olvadt műanyag szaga volt, amely visszaáramlott a lakásba. Ez a bűnös (büdös) fehér légtechnikai cső látható az ábrán.  Később ismerkedtem meg a  PVC csatornacsővel, amely viszont - nem is gondolná az ember - remekül bírja a magas hőmérsékletet!

2. A második időszakig kb. egy teljes év telt el. Nagyon becsapva éreztük magunkat, amiért a légkollektorok nem úgy működnek, ahogyan azt elvárhattuk volna. A működéséről szerezhettünk jó tapasztalatokat, viszont nem a "megfelelő" működésről. Drága játékszerek, és ha szerencsétlen édesapám tudná, hogy mindez annak az autónak az árából, amelyre Ő éveket várakozott, és amelyért sok-sok évet keményen ledolgozott, akkor...

De szerencsére jóra fordultak a dolgok. Megtaláltam a sorkollektor.hu oldalt, amelyről beszéltem is az érettségi találkozón. Nem akarom aprólékosan részletezni a történéseket, a lényeg: itt találtam rá Tamásra, akivel egy városban lakunk. Tapasztalat szerzés és tapasztalat csere céljából össze is jöttünk.
Két sörkollektort épített már és szerelt is be, ezért a szememben nagybetűs szakértő. Másnak is épített már sörkollektort, erről is beszéltünk - a Hársfa utcai óvodával szemben gyűjti az ingyen energiát. Rengeteg tapasztalata van a rendszer beszereléséről.
Leírom, hogy milyen dolgokat változtattam meg a véleményére hallgatva. Ez jó kis tanúság lesz nektek is, és azt hiszem, most már el fogjátok hinni, hogy miért kardoskodtam annyira Bali elképzelései ellen!

- Először is: a 12V-os ventilátor gyerekjáték. Kicsi a teljesítménye, nagy nyomásesés esetén nem tudja a feltüntetett m3/h-s légszállítást, hanem tragikusan alacsonyra esik vissza, pl. csak 10-20 m3/h-ra. Ez pedig nem elegendő ahhoz, hogy a légkollektorban összegyűlt hőt elszállítsa. Próbáljátok csak meg a születésnapi tortán a gyertyákat teljes tüdőből elfújni, vagy csak óvatosan rálehelni! Tomi megfogalmazása azt hiszem elég iránymutató: ha kis teljesítményt akarsz kinyerni a légkollektor dobozból, kis teljesítményű ventilátorral próbálkozz, viszont ha komolyan akarod használni, akkor használj nagyobb teljesítményű ventilátort! A valósághoz persze hozzátartozik, hogy kezdetben Tomi is játszadozott 12 V-os ventilátorral, innen a tapasztalat. 150-es csőventilátorokat használunk, 142 Pa és 300 m3/h légszállítás, 34 W teljesítmény. Ezeknek jobb az ár/érték arányuk a centrifugál ventilátorokhoz képest.

- Második javítás: átszereltük a légkollektort a háztető Déli szegletére. Nem lett annyira látványos a ház, mint a DK-i oldalon, de a hatásfok szempontjából állítólag kétszeres az áttét a keleti / déli oldalra nézve. Nem jó az a számítás, amit Zoli mondott, miszerint 1 db keletre néző + 1 db nyugatra néző légkollektor (vagy napkollektor) = 2 délre néző légkollektorra (vagy napkollektorral)! Mérések és tapasztalatok szerint a Nap delelése előtti és utáni két - három óra (kb. a 10:00-14:00 / 9:00-15:00 ) időtartományban érkezik a csúcsteljesítmény, az összes többi időszakban ennél kisebb! Persze ezt napkollektor / légkollektor nélkül is könnyű tapasztalatni.

- Megváltoztattuk a háztetőn a légkollektor hajlásszögét is. A tető 45 fokos. Ez a hajlásszög tapasztalataim szerint bőven megfelelő a vákuum csöves napkollektorunknak és a két MSI napelemtáblának is, de a légkollektor ennél meredekebb szöget kedvel. Ennek pedig - mint megtudtam - az a magyarázata, hogy az Apricus vákuumcsöves napkollektor és a két napelem tábla is egész éves használatra van tervezve. Az év folyamán a Nap feljebb és lejjebb jár: télen lejjebb, nyáron feljebb. Ha ezeknek a nappályáknak az átlagát vesszük, akkor megfelelő a 45 fok. A légkollektorokkal viszont csak télen fűtünk. Így ezeknek a "lejjebb" lévő nappályákat kell figyelnie. Dexionból készítettünk két kis háromszöget, amelyek elemelik a 45 fokos szögtől a légkollektort. Tamás ismeretei szerint a légkollektorok hátoldali szigetelését úgy méretezik, hogy beleszámolják a mögötte lévő házfal szigetelését is. Konkrét tapasztalat nem volt, mert Ő "sörkollektorban van otthon", de mintha már én is olvastam volna erről. Mivel nekünk nem a falra, hanem a háztetőre kerültek a légkollektorok, ezért javasolt egy hőszigetelő réteget a légkollektorok hátuljára. Jelenleg ez egy kátránylemezzel védett hungarocell tábla. Nem sikerült konkrét tapasztalatot gyűjtenem arról, hogy mennyit is ér ez a szigetelés, de ártani biztosan nem árt.

- Utolsó akciónk arra irányult, hogy megváltoztassuk a légkollektort és a szobát összekötő légcsatornát. Hát, erről lehetne oldalakat is írni! Minden apró dolog nagyban számít! Olyan sok tapasztalatot hozott ez a manőver, hogy bánom, nem jegyzeteltem. Példaképpen írok párat:

* a 125-ös cső alapvetően rossz elképzelés. Áramlik benne a levegő - ez tapasztalat, de nagyon lefogja a ventilátor teljesítményét, amely így kevesebb levegőt szállít, és nem tudja kihajtani a légkollektor belsejéből a meleget. Ha a légkollektor 150-es csatlakozással rendelkezik, akkor alapból nonszensz a 125-ös cső. De ha úgy nézem, hogy két 150-es cső van Y alakba összekapcsolva, akkor ezekhez 250-es cső kell! Azaz gyűjtőcső keresztmetszet felülete = légkollektorokból beleáramló összes cső keresztmetszetének az összege.

* 12 V-os ventilátor kuka, 150-es csőventilátorok beszerelve. Elképesztő, hogy itt is mi mindenre kell figyelni! Ha egy hirtelen kanyar, vagy Y elágazás, vagy akármilyen kis szűkítés van közvetlenül a ventilátor propellerek után, már lecsökken a légszállítás! A legjobb tapasztalati megfogalmazás, amelyet érdemes a táblára vésni: ha jól működő ventilátort akarsz, a propellerek után hagyj "felszállópályát" a légáramnak!

* Még arra is figyelni kell, hogy milyen díszrács megy a légcsatorna beszívó ága elé! Ha a légcsatorna 150-es, akkor nem jó az összes bolti 150-es díszrács, még akkor sem, ha esztétikus! Sok katalógust böngésztem át, de az a tapasztalatom, hogy a 150-es díszrácsok keresztmetszete kisebb a 150-es cső keresztmetszeténél (0,0176 m2), ezért lefogja a légáramot. Olyan díszrács kell, amelynek hasznos keresztmetszete = légcsatorna keresztmetszete. Nálunk erre olyan megoldás született, hogy eggyel nagyobb csatornaméretű díszrácsot vásároltunk (200-as). Így Ági, a feleségem sem panaszkodhatott az esztétikára, és a szükséges keresztmetszet is megvolt a légkollektor ventilátoroknak. 
Ja, még egy tapasztalat: az sem mindegy, hogy a díszrács mekkora távolságra van a ventilátor előtt, mert ha szinte szorul rá, akkor ugyanúgy nincs meg a keresztmetszet. Látványosan lefordítva a tapasztalatot: a propeller előtt hagyj "leszállópályát" a levegőnek!

* Légcsatorna szigetelése: nagyon fontos! A fal belseje nem szigetel. Főképpen ha alumínium légtechnikai csövet használtok! Az alumínium nagyon jó hővezető! Számoljátok csak ki a felületeket! Az alumínium csatorna egyetlen métere közel fél négyzetméter! Ha az elnyelő felület 2 négyzetméteres, és két méternyi alumínium légtechnikai csatornát használtok (A=1m2), akkor a szállított hőből annyi veszik el, mintha az abszorber csak 1 négyzetméteres lenne!!! Ha 4 méternyi alumínium légtechnikai csatornát használtok szigetelés nélkül, akkor pedig olyan, mintha a légkollektor ott sem lenne, mert az összes hő elveszik!!! Nagyon fontos a légcsatorna hőszigetelése!!! Tapasztalat szerint legalább 3-5 cm csőhéj vagy üveggyapot ajánlott. Létezik olyan flexibilis légcsatorna, amely hőszigetelt. A képen a középső az. Ezt a lustábbaknak írom, biztos jó drága lehet!

Mielőtt még elvenném a kedveteket az egésztől, elárulom, hogy Tamás is kísérletezéssel lőtte be a pontos csatorna-métereket. A légkollektor adatlapjára fel volt írva, hogy hány m3/h-nak kell kijönnie hátul. Ezt mérte egy átáramlás mérővel, és addig mozgatta a ventilátort, addig távolította, közelítette a visszacsapó szelepet és a díszrácsot a propellertől, illetve a kanyarulatokban addig változtatta a flexi cső ívét, amíg meg nem lett a szükséges átáramlás. Tapasztalataim szerint így a leggyorsabb, nem számítgatással. Szerencsére csak két kanyar volt, és egy darab visszacsapó szelep. Érdekes, szinte megmagyarázhatatlan, hogy ha egyik irányba tekered a flexcsövet a kanyarulatban, akkor kisebb átáramlást produkál, ha a másik irányba, akkor meg nagyobbat. Tamás szerint ez a propeller forgásirányával van összefüggésben. Érdemes a próbálgatást, az egyes elemek egymástól való távolságának meghatározását összeszereleten állapotban elvégezni. Ha a kertben összerakva hozza a gyári érték m3/h-t, akkor a falban is működni fog. Mi az étkező padlóján kísérleteztük ki a légcsatornát.

Ennyit írok a felszereléséről. Remélem légkollektor tapasztalataim rávilágítnak a lényegre!
Előbb tényleg nézzetek szét az Interneten, és kérjétek ki az okosak tanácsát is, mert ha saját kútfőből ugrotok neki, akkor nektek is kétszer kell kifizetni mindent, és még csalódottak is lesztek!


Milyen napsütésben kapcsol be?
Két évi tapasztalat alapján azt mondhatom, ugyanaz a napsütés szükséges neki, mint a mellette lévő Apricus vákuumcsöves rendszernek, vagy az MSI napelemeknek. Illetve a napelem már kisebb szórt fényre is bekapcsol, de az ilyenkor a termelt áram kb. századrésze a normálisnak, azaz: használhatatlan.
Ez Kálmánnak szól: a napelem ugyan szórt fényben is bekapcsol, de ne keverjük össze a bekapcsolás tényét azzal, hogy energiát termel!!! Mind a három szolár egység - a napelem, a légkollektor és a napkollektor egyaránt csak akkor kapcsol be, ha süt a nap. Aki nem hisz nekem, az saját pénzén persze meggyőződhet saját maga is róla. Ma valószínűleg már én is jobban végiggondolnám az áramtermelő napelemek megvásárlását súlyos százezrekért. 


Mennyibe kerül a felszerelés, üzembe helyezés?
Vannak akik túlbonyolítják, mindenhez márkás légtechnikai elemeket vásárolnak. Mi a tető-tartó keretet is dexionból csináltuk, a légcsatornát pedig PVC csatornacsőből. Az aktív elemeket napokig kerestük ki ár-érték arány szerint Internetes katalógusokból. Érdemes odafigyelni, mert a huncut kereskedők ugyanazt a teljesítményű ventilátort akár háromszor annyiért is adhatják ha egy kicsit már esztétikusabb a fedőlapja! Ez tapasztalat! A csatorna szigetelését üveggyapottal oldottam meg, amely a garázs szigeteléséből maradt. Rengeteg szerszámom van otthon. Orvos létemre még ma is szerszám-mániás vagyok. Ha a benzinköltséget és a falfúró áramfelvételét is beleszámolom, kb. 20-30 ezer forintból kijött a beszerelés. Olvastam már olyanokról is, akiknek ugyanez 100-200 ezer forintba került, és váltig állítják, hogy ennél olcsóbban nem lehetett volna megúszni! 
Ennek nehogy felüljetek! Tapasztalataim azt mutatják, hogy ennél jóval olcsóbb!


Megtakarítás
A használat első időszakában (tudjátok: gyenge, 12V-os ventilátor, 125-ös cső, és társai) ugyan működött a légkollektor, fújta be a meleget, de igazán nem tudtam volna megmondani, hogy mennyit ér. Biztos jelentett valamennyit, de szerintem max. 3-5% megtakarítást. Ezt nem tudtam eldönteni az statisztikai adatok alapján. Tudom, Molnár tanárnő bevágta volna az egyest Valszámból, de tényleg nem látszott az adathalmazból a megtakarítás!

A javítások után összesítve kicsivel több, mint 22% -ot számoltam ki megtakarításképpen két légkollektorra (6,25 m2). Ez egy összesített adat. Van hónap, amikor 60% (!)-ra is felmegy, de sajnos a december és a január nagyon leviszi az statisztikát. Csak az átmeneti időszakra nézve a számítást (azaz a decembert és januárt nem számolva) 44%-ot pótolt. Tapasztalatom szerint tényleg igaz az a megállapítás, hogy a légkollektorok az átmeneti időszak hét hónapjának fűtőeszközei. De akkor tényleg remek szolgálatot tesznek! Persze akinek több légkollektort vásárol, az feljebb tolhatja a 22%-ot. (Veterán Skoda = 22 %).

Tényleg sok ostobaság olvasható a légkollektorok megtérüléséről. Valószínűleg azért, mert ez az egész szolár-technológia még nagyon gyerekcipőbe jár nálunk. A kedvenceim: "a légkollektor kiváltja a fűtést". Ezt nehogy elhiggyétek! Fűtésrásegítés+takarékoskodás+ingyen fűtés+környezetvédelem. Ez a légkollektor. Szépen felírva a táblára ez így festene:
  
  LÉGKOLLEKTOR = Fűtésrásegítés +  Takarékoskodás + Ingyen fűtés + Környezetvédelem  

A másik végletet is megemlítem: "a légkollektor megtérülési ideje 8-10 év, ebből a pénzből már gázcirkót meg gázt is vásárolhattunk volna". Na és mi lesz 10 év múlva? Mert a légkollektor akkor is működni fog, és ingyen adja a tiszta energiát, hosszú-hosszú éveken át. Akik a gázra esküsznek, azok nem veszik észre, hogy az energiahordozók ára milyen ütemben emelkedik???
Ez szerencsére a megtérülési időnek kedvez. Ha drágább lesz a gáz, a megtérülési idő is csak 3-5 év lesz.
Végül arról nem is beszéltünk, hogy ez egy környezetbarát technológia. Nem termel széndioxidot, nem szennyezi a levegőt, és még az oroszoktól sem függünk! 
Azt is megemlítem, hogy az ember az ingyen energiával nem spórol. Amikor régen inkább fagyoskodtunk, és lekapcsoltuk a gázt, addig most folyamatosan megy az ingyen-fűtés. Ha ezeket az időszakokat is beleszámoltam volna, valószínűleg több is lenne, mint 22%.

Kedves volt osztálytársaim!  Mindenkinek ajánlom a napenergiával működő eszközöket! Vegyetek Ti is napkollektort, légkollektort és napelemeket! Tényleg megéri! Köszönöm a figyelmeteket! Dr. Gemery András azaz Andris
	. . . . . . . .